​egyszerű - Dzsúdló

Várj vagy fuss

És énekeljük azt a régi klasszikust

Sírjuk vissza rá az üres zsákutcát

Sírjuk vissza azt, ami tán nem volt

De megszépítjük újból

Barátom, de várj vagy fuss

Hogy ne keressek olyat, ami mélabús

Hogy ne üljek a tűznél, hogyha erre fúj

Hogy megmaradjunk olyannak, mint régen

Egy régi dallam csattog a szélben

Éjjel lehet vártalak, de borús lett az éjszaka (Ha-ha-ha)

Éjjel lehet fáradtnak tűnök, de nem megyek még haza (Ha-ha-ha)

Igen, lehet pont úgy, pont még újra esek a hibába

De emlékszek rá hogy azt mondtam hogy

Kutatom a boldogságot

Mennyire kár, hogy az nem ilyen egyszerű!

Fognám örökké az ifjúságot

Mennyire kár, hogy az nem ilyen egyszerű!

És talán ez a rendje, hogy addig megyek szembe

Míg önmagamat elveszítem

Kérlek, várj rám!

Mennyire kár, hogy ez nem ilyen egyszerű!

De Babám, várj vagy fussál

Én nem várom, hogy megszeretni próbálj, nem tudnál

Én nem várom, hogy rólam beszélj szépeket

Ódákat el zengjetek, barátokkal éljetek

Aszerint, hogy mit tanítottam neked

A kutyák látják, ahogy félsz tőlük

Ők is érzik, hogyha gyűlölettel nyúlsz értük

Ez itt csakis az én bűnöm, hogy számolom a perceket

És élni próbálok, úgy ahogy élni nem lehet

Éjjel lehet vártalak, de borús lett az éjszaka

Éjjel lehet fáradtnak tűnök, de nem megyek még haza

Igen, lehet pont úgy, pont még újra esek a hibába

De emlékszek rá hogy azt mondtam hogy

Kutatom a boldogságot

Mennyire kár, hogy az nem ilyen egyszerű!

Fognám örökké az ifjúságot

Mennyire kár, hogy az nem ilyen egyszerű!

És talán ez a rendje, hogy addig megyek szembe

Míg önmagamat elveszítem

Kérlek, várj rám!

Mennyire kár, hogy ez nem ilyen egyszerű!

Kutatom a boldogságot

Mennyire kár, hogy az nem ilyen egyszerű!

Fognám örökké az ifjúságot

Mennyire kár, hogy az nem ilyen egyszerű!